Nyerő vagy?

Tessa Cunningham Munroe cikkének fordítását olvashatjátok alább, az eredeti itt található: http://www.canadianswingchampions.com/are-you-winning-yet/

Nyerő vagy?

Nyerni nem csak azt jelenti, hogy helyezést érsz el egy döntőben. Nem is kell versenyezned ahhoz, hogy nyerj. A WCS versenyzői világában, miközben sokan ambiciózusan kergetik a pontokat, mások más szempontokból nyernek: olyan játékokban, ahol nincsenek kupák vagy pénzdíj, mégis felbecsülhetetlen az értékük.

Az elmúlt években a “nyerni” szó új értelmet kapott. Charlie Sheennek köszönhetően most már bármilyen sikerre vonatkozhat – bármilyen eredményre vagy gyarapodásra egy számunkra vonzó játék területén. Hadd magyarázzam meg, mit értek “játék” alatt: bármilyen törekvés, projekt, vagy cél, amit meghatározol – függetlenül attól, hogy milyen apró -, játéknak tekinthető, te pedig a játékosnak. Ha eléred a kitűzött célodat, vagy hasznod származik belőle, nyersz. Például: “Felkértem a kedvenc pro-mat, és ő felkért egy másodikra is! Nyertem!”

A WCS világában a legnyilvánvalóbb játék a verseny. Függetlenül a verseny formátumától, a jutalma lehet pénz, kupa, státusz (pontok) és csodálat. De vannak más játékok a versennyel egyidejűleg, amelyek mindegyikének különböző a jutalma, aminek semmi köze a helyezésekhez:

  • Amikor őszinte, nagyon pozitív visszajelzést kapsz a partnereidtől: nyertél!
  • Amikor a társaid megdicsérik a ruhádat: nyertél!
  • Amikor sikerül az a mozdulat, amin annyit dolgoztál: nyertél!
  • Amikor ováció kíséri egy tökéletes zeneinterpretációdat: nyertél!
  • Amikor minden partnereddel egy hullámhosszon érzed magad: nyertél!
  • Amikor megmentesz egy majdnem tragikusan végződött rossz mozdulatot: nyertél!
  • Amikor lenyűgözöd a társaidat és a bírákat, akik alábecsültek: nyertél!
  • Amikor mosolyt csalsz az amúgy sztoikus partnered arcára: nyertél!
  • Amikor egy “gyengébb” táncost felemelsz, hogy a saját szintjénél jobbat táncoljon: nyertél!
  • Amikor egy új “életem legjobb tánca” emléket vésel be a hosszútávú memóriádba: nyertél!
  • Amikor feldobod a partnered napját/hónapját/évét: nyertél!
  • Amikor rettentő beteg vagy, és mégis óriásiakat táncolsz: nyertél!
  • Amikor sokan mondják, hogy szerintük neked járt volna az első hely: nyertél!
  • Amikor flow-élményed van: nyertél!

Néhány koreo-specifikus győzelem:

  • Amikor nem esel el: nyertél!
  • Amikor érzelmi reakciót idézel elő a táncoddal: nyertél!
  • Amikor a koreót tényleg átélted, nem csak végigcsináltad: nyertél!
  • Amikor megtalálod a tökéletes mozdulatot, ami minden kritériumnak megfelel: nyertél!
  • Amikor kitalálsz egy új trükköt/figurát, amit előtted még senki nem csinált: nyertél!
  • Amikor a zenét tökéletesre sikerül vágni: nyertél!
  • Amikor csodásan érzed magad az új fellépőruhádban: nyertél!
  • Amikor a bírák és a társaid vállon veregetnek: nyertél!

Néhány buli-specifikus győzelem:

  • Amikor megnyered a “legjobb social dancer” díjat: nyertél!
  • Amikor te vagy az összes kezdő kedvenc partnere: nyertél!
  • Amikor többen is felkérnek strictly partnernek: nyertél!
  • Amikor egyre többen kérnek fel táncolni: nyertél!
  • Amikor valaki, akit csodálsz, két számra is felkér egymás után: nyertél!

Függetlenül attól, hogy el akartad-e érni ezeket a célokat vagy sem, mindnek olyan pozitív hozadékai vannak, amik legalább olyan értékesek, ha nem értékesebbek, mint a helyezésed. Értékesebbek, mert közvetlenebb ok-okozati összefüggés van az erőfeszítésed és a jutalom között. A nyeréshez itt több közöd van, mint egy versenyen, ahol a relatív (másokhoz viszonyított) helyezés általában csökkenti az érdemeidet.

Ezek a játékok ráadásul könnyebben megnyerhetők, mint a bírák pontjai egy versenyen. Nem csak azért, mert több bíró van és mindegyiknek saját kritériumai, ami alapján pontoz, de azért is, mert ezek a célok a tieid. Egy versenyen te befolyásolod a saját táncodat és valamennyire a partnered táncát is, de nulla ráhatásod van arra, hogy a többi páros hogyan táncol. Ezért az első hely megszerzését célként megjelölni fölösleges, hiszen a változók felett nincsen hatalmad. Persze álmodozhatsz róla. De ne ez legyen a célod! Az emberek ott rekednek meg, hogy olyan célokat próbálnak maguknak felállítani, amelyekre nincsenek ráhatással, és aztán csalódnak, amikor nem sikerül azokat elérniük. Ha az alapján méred a sikereidet és arra alapozod az önbecsülésedet, hogy első helyezett leszel vagy sem, saját magadat teszed ki a csalódásnak a külső körülmények és a statisztika miatt.

A kudarc

A “kudarc” egyszerűen egy elrontott kísérlet. Egy sikertelen próbálkozás. Mint amikor egylábas forgásnál már két fordulat után abba kell hagynod. Vagy amikor lejjebb akartad vinni a partnered karját, mielőtt megcsavartad, csak elfelejtetted. Az a hétköznapi kifejezés, hogy “hatalmas baki”, valamilyen nagy hibára, vagy zavarbaejtő, ciki helyzetre utal. De lássuk be, hogy nem minden baki hatalmas. Néha az a pici elrontott próbálkozás üres és jelentéktelen. Csak azért, mert nem sikerült elkapnod a kezét/megállni a stopra/emlékezni a nevére, ez nem rontja el a teljes élményt. Hogyha hibát hibára halmozol, annak már lehet hatása, de egyetlen elszigetelt eset nem nagy dolog. Erre különösen akkor fontos emlékezned, amikor a partnereddel gyakorolsz: ne kritizáld az elrontott próbálkozásait! “A nagy siker sok kis egymásba gyúrt sikertelenségből tevődik össze”. Ahhoz, hogy fokozatosan elérj valamit, tudatosan kell gyakorolnod. A hibáktól nem leszel vesztes. Ez egy nagyon fontos különbségtétel.

Ami igazán számít, az az, hogy hogyan reagálsz a hibákra, főleg a nyilvánosság előtt. A Championok folyamatosan hibáznak a versenyeken, de ami megkülönbözteti őket az alacsonyabb szinten táncolóktól, az a talpraállási képességük, és ahogy meg tudják fordítani a helyzeteket. A hibákat lehet “szerencsés baleseteknek” tekinteni, amelyek újabb nem várt, briliáns ötletekhez vezetnek. A nézők és a bírák értékelik a kedvezőtlen helyzetekből való kilábalásokat, ezért megjutalmazzák azokat a táncosokat, akik egy vesztett helyzetet nyert helyzetté képesek alakítani. Ha elveszted a hidegvéredet bármilyen mértékű kudarc esetén, az hatalmas baki.

Győzelem a buliban – győzelem a versenyen

Nem minden játék szól a tánc fizikai aspektusairól. Mivel a social dancing (tánc a buliban) társas tevékenység, itt társasági játékot kell játszani. A tanítványoknak még a képzésük elején el kellene sajátítaniuk ezeket az érzelmi és társas képességeket, mint ahogy megtanuljuk egy játék szabályait, mielőtt elkezdünk játszani. Sajnos sokan kénytelenek a saját kárukon megtanulni ezeket. A közösség néha olyan, mint egy könyörtelen esküdtszék. A társasági bakikat gyakran komolyabban veszik, mint a táncos hibákat. Hibák mindig lesznek, ahogyan az életben is, de ami lényeges, az az, hogy hogyan állsz talpra. Ha rosszul csinálod, könnyen kerülhetsz ingoványos talajra, aminek a vége akár kiközösítés is lehet.

Lehetséges a táncos játék megnyerése úgy is, hogy közben a társasági játékban kiesel. Ez bármilyen szinten megtörténhet: amikor túl sok időt töltesz a táncos céljaidra való fókuszálással, és elhanyagolod a dolog emberi oldalát. A végén teljesen mindegy, hogy mennyire jó a beszélőkéd, ha a kutya sem akar már meghallgatni. Meg kell kérdezned magadtól, hogy melyik a fontosabb: a pontok vagy az ölelések? Vagy másképp fogalmazva: akkor is ennyire élveznéd a WCS-t, ha minden versenyt megnyernél, de közben mindenki utálna? Azért mert a versenyeken jól teljesítesz, még nem jelenti, hogy a jó úton jársz. Oda kell figyelned a közösségi visszajelzésekre is, nem csak a bírák pontjaira.

Néhány közösségi baki:

  • Amikor “tanítani” próbálod a partneredet az órán vagy a buliban: megbuktál!
  • Amikor sértegeted vagy kritizálod a partnered, mert nem úgy csinál valamit, ahogy elvártad: megbuktál!
  • Amikor azt gondolod, hogy az egyetlen módja a fejlődésednek az, hogy magasabb szintű táncosokkal táncolsz, és ezért visszautasítod a kezdőket, mert félsz, hogy tönkreteszik a fejlődésed: megbuktál!
  • Amikor a barátaiddal egy sarokban tömörültök a buliban, és csak egymással táncoltok: megbuktál!
  • Amikor emelt hangon nyilvánosan hangoztatod a véleményedet a díjkiosztóról/pontokról: megbuktál!
  • Amikor nemet mondasz egy felkérésre, aztán rögtön valaki mással mész el táncolni: megbuktál!
  • Amikor csak bizonyos emberekhez vagy kedves: megbuktál!
  • Amikor nyilvánvalóan nyalizol a pro-knál, és semmibe veszed az egyszerű táncosokat: megbuktál!
  • Amikor elfelejted meghívni egy kedves barátod a roompartidra/csoportos vacsorára/késő éjjeli reggelire: megbuktál!
  • Amikor hagyod, hogy a partnereddel szembeni megvetés/unalom kiüljön az arcodra tánc közben: megbuktál!
  • Amikor dicsekedsz, vagy a sikereidet mások arcába tolod: megbuktál!
  • Amikor más táncosokról pletykálsz, hogy magadat jobb színben tüntesd fel: megbuktál!
  • Amikor a közösségi oldalakon agresszív, vagy passzív agresszív üzeneteket küldesz: megbuktál!
  • Amikor megfélemlítesz, fenyegetsz, hátba támadsz, általában éretlen kisiskolásként viselkedsz: óriási baki!***
  • Amikor bárkivel szemben fizikailag agresszíven nyilvánulsz meg: óriási baki!***
  • Ha tisztességtelen módon fogdosol valakit tánc közben, vagy kiskorúakkal nem megfelelő módon érintkezel: óriási baki!***

*** ez jogi lépésekhez vezethet

Emlékezz: (a *** kivételével) nem egy baki fog tönkretenni, hanem egy állandó minta, vagy sok felhalmozódott baki, ami jelentősen lejjebb viszi a társadalmi megítélésedet. Soha nem késő elnézést kérni és megváltoztatni a szokásaidat.

Alkoss magadnak játékot!

Mivel a helyezéseket és a díjak eloszlását nem elsősorban te befolyásolod, jobb ötlet olyan játékot kitalálni magadnak, ami javítja a táncos élményedet és elintézi a bakikat – egy olyan játékot, amit KÉPES VAGY megnyerni. Légy kreatív!

Mit ad neked a bulizás? Melyek a kedvenc pillanataid, amiktől feltöltődsz? Gondolj azokra a dolgokra, amik motiválják a táncodat/gyakorlásodat/versenyeidet. Alkoss magadnak egy játékot, amiben összegyűjtöd ezeket a pillanatokat!

Milyen hibákat utálsz a többieknél? Alkoss magadnak egy játékot, hogy soha ne ess ezekbe a csapdákba, és mindig megtaláld a jobb utat!

Milyen korlátokat érzel a saját táncodban? Alkoss egy játékot, amelyben megkerülöd ezeket, és lepd meg magad azzal, hogy milyen sokat vagy képes elérni a korlátaid ellenére!

Unatkozol? Találj ki új kihívást magadnak! Senkinek nem kell tudnia a játékodról – nem kell, hogy híreszteld. Igazság szerint jobb, ha vigyázol, a játékod megbánthat másokat. (Például: ha egy olyat játszol, hogy hogyan hozd ki a legjobbat a táncodból egy ügyetlen partnerrel, miközben azt érezteted vele, hogy ő milyen csodálatos)

Egy tanár segíthet a játékaid megalkotásában, ahogy a céljaid kitűzésében, az értékelésben, és a minőségi előremeneteled figyelemmel követésében is: csupa olyan dologban, amiben a pontok nem segítenek eligazodni.

Itt van egy pár az én játékaim közül (nem árulom el az összeset):

  • Felkérni bátortalan lányokat, és rávenni őket, hogy játsszanak
  • Új szintre emelni minden egyes partneremet a buliban, hogy jobban táncoljanak, mint amire hitték, hogy képesek
  • Ígéretes újoncokra vadászni a connection-jük, és nem a kinézetük alapján
  • Minden táncosra, aki kihívást jelent, úgy tekinteni, mint egy megoldandó rejtvényre
  • A Showcase koreográfiánk alatt erőteljes, zsigeri érzelmi reakciókat váltani ki a közönségből
  • Tökéletesen kivitelezni a koreónkat, függetlenül a helyezésünktől
  • Úttörőként újítani – “elsőnek lenni” fontosabb, mint első helyen végezni
  • Minden egyes órán elkápráztatni a tanítványainkat, hogy csillogó szemekkel távozzanak, és úgy érezzék, gyarapodtak táncosként

Szóval, ha van kedved játszani és a szabályok szerint játszol, ünnepeld meg a győzelmeidet! Ha elbuksz, vállald a felelősséget, állj talpra elegánsan, és lépj tovább! Alkosd meg a saját játékaidat magadnak, de tartsd szem előtt a közös játékokat és a társadalmi szokásokat! Mindig támogasd és ünnepeld mások győzelmeit ugyanúgy, ahogy a sajátjaidat! Ebben a játékban nem csak egy győztes van!

Tessa Cunningham Munroe

Én nyertem :)

Én nyertem 🙂 (Myles Munroe-val, Hungarian Open 2013)

Ford: Coti (és segítsége: Vali)

Olvass még! Itt: Szösszenetek